Amiről most írni fogok, valamiért nem híresült el ennyire, nem is értem miért, hiszen a kapcsolataink szempontjából legalább annyira fontos.
Először talán beszéljünk a megbocsátásról. Az atropológia, a pszihológia és a teológia is egyetért abban, hogy az ember alapvetően morális lény, van erkölcsi érzékünk, más néven lelkiismeretünk, amivel meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól, a helyest a helytelentől. A hívők, az Isten lenyomatának tartják ezt a tulajdonságunkat.(nyilván vannak kivételek, akiknek nincs semmiféle erkölcsi érzékük vagy lelkiismeretük, de ők komoly pszihés betegségek hatására nem rendelkeznek vele pl.psziho és szociopaták) Ha valaki átlépi az erkölcsi normáinkat, megsérti a határainkat a bántás súlyától függően neheztelés vagy harag gyúl bennünk. Ezeknek az érzéseknek az ellenszere, pedig épp a megbocsátás. Olyankor amikor dühösek vagyunk, haragra gerjedünk megszólal az igazságérzetünk és egyfajta harc kezdődik bennünk. Vagy az igazunkért harcolunk vagy ha szerettünkről van szó, ahol fontosabb a kapcsolat megóvása az igazunknál, akkor az igazság iránti vágy kerül szembe a megbékélés utáni vággyal. A rossz hírem az, hogy a harc mindig fárasztó és hosszú távon sose hoz kielégülést. Ha megnyerem a harcot és bebizonyosodik az igazam, akkor az nyújt némi enyhülést, de végső gyógyulást csak a megbocsátás hozhat. A jó hír viszont az, hogy a megbékélés utáni vágy sokkal erősebb az igazság iránti vágyunknál és minnél mélyebb a kapcsolat két ember közt annál jobban vágynak a megbocsátásra. Ha szeretünk valakit és megbántjuk, akkor tudunk bocsánatot kérni, ha ő is szeret minket, akkor képes megbocsátani.Így újulnak meg egészséges módon a kapcsolataink .
Ha ez ilyen egyszerű, akkor miért olyan nehéz mégis ?
Két főbb okot jelölnék meg:
1. A megbocsátás félreértelmezése
2. A bocsánatkérés 5 nyelve
Nézzük az elsőt. Csak néhány fontosabb példát említek. Sokan azt hiszik, ha megbocsátunk akkor:
- elfogadom amit a másik tett
- felmentést adok neki az elkövetett tett alól.
- ha megbocsátok eztán szeretnem kell az illetőt
- egyetértek azzal a dologgal, amit megbocsátok
- a megbocsátás egyenlö a bántó szó vagy tett elfelejtésével
A harag, a neheztelés súlyos teher, amit éppen az visel akit megbántottak. Rothadó krumplihoz szokták hasonlítani amit zsákban a hátán visel a megbántott fél. Aki a megbántást okozta, lehet,hogy ott sincs. Nem ő viszi a terhet és nem ő szagolja a bűzt. Azért szeretem ezt a hasonlatot, mert jól láttatja, hogy kiről is szól valójában a megbocsátás. MINDIG a megbocsátóról szól, nem pedig arról akinek meg kéne bocsátani. Azzal,hogy leteszi ezt a rothadó krumplival teli zsákot tulajdonképpen elengedi a haragot, annak minden mérgező hatásával együtt. Közben felszabadul a múltban történt sérelmek alól. Felismerve, tudatosítva az érzelmeit elfogadja és egyben felelősséget is vállal értük. Szerintem erről szól a megbocsátás és elengedhetetlen az egészséges önértékeléshez.
A Szupertudatos Önfejlesztés nagyszerű segítség lehet harag, megbocsátási nehézségek esetén. Az akadályozó energiák,érzések átalakításával és a Demert módszerrel fantasztikus eredmények érhetők el, még olyan eseteknél is ahol már nem él akinek meg kellene bocsátani. Keressetek bátran, ha ilyen nehézségekkel küzdötök.
Ha fontos a kapcsolat és a megbékélés a cél akkor nagyon jó hasznát vehetitek az 5 bocsánatkérő nyelv ismeretének ezzel át is térek a második pontra, ami nehézséget okoz a megbocsátásnál és ennek a cikknek a fő témája .
Tehát lássuk milyen kifejezési formái vannak a bocsánatkérésnek.
- Fájdalmunk kifejezése: Sajnálom.
- A felelősség vállalása: Hibáztam.
- Kárpótlás: Mivel tehetem jóvá a történteket?
- Őszinte megbánás: Ígérem nem fordul elő többé!
- A megbocsátás kérése: Meg tudnál bocsátani?
Egy kliensem aki párkapcsolati problémával fordult hozzám, rettenetesen szenvedett tőle, hogy a párja megcsalta és bár együttmaradtak, párja sosem kért tőle bocsánatot. A táblázatokból egyértelműen láttam, hogy nem erről volt szó. Meglehetősen ledöbbent amikor felhívtam a figyelmét, hogy nem igaz, hogy nem kért bocsánatot, csak más nyelven mondta el. Kliensem nyelve a megbocsátás kérése volt, a férjéé pedig a felelősségvállalás. Miután ezt megtudta, kliensem jobban érezte magát, hiszen nem arról volt szó, hogy nem sajnálta amit tett és bár a meg tudnál bocsátani azóta sem hangzott el, kliensem ebből a más nézőpontból elindulhatott a megbocsátás útján.
Van egy saját teljesen hétköznapi példám is, ami köztem és kamasz gyerekem között zajlott le. Akkora kupi volt a szobájában, hogy nem tudtam eljutni az ablakig anélkül, hogy meg ne botlottam volna valamiben. Többször kértem teljesen nyugodtan, hogy pakoljon el, ő mindig megígérte, de nem tett semmit. Este miközben újra elakartam jutni az ablakig , felhúztam magam és veszekedés lett belőle. Az ő nyelve a megbocsátás kérése, így többször bocsánatot kért, ez engem tovább idegesített és mondtam neki, hogy ne mondja többet inkább rakjon rendet. Erre ő azt mondta sajnálom. Akkor esett le,hogy mi zajlik köztünk. Látta, hogy nem enyhülök és egy másik nyelvet próbált ösztönösen, mert nyilván nem akart bántani. Akkor már megenyhülve megmutattam neki a bocsánatkérő nyelveket és elmondtam neki, hogy nekem itt most hiányzott a felelősségvállalás és kárpótlásra lett volna szükségem. Erre ő rögvest megértette és azt mondta : Tudom, hogy sokszor szóltál és én csak ígérgettem.(felelősségvállalás) Holnap pakolok kicsit. (Kárpótlás) Másnap tényleg elpakolt.
Kicsit hosszúra sikerült, azért remélem elolvassátok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése