Mi is ez és mire használható?- A hat gondolkodó kalap

  Épp Szlafkai Éva Élj kreatívan című könyvét olvasom, illetve részt veszek Évi 6 hetes kihívásában is - fantasztikus mind a kettő-  és a szemléletváltás, nézőpont váltogatás téma kapcsán került elő a hat kalap módszer. 

Így gondoltam itt az idő, hogy erről is írjak nektek.

Pár évvel ezelőtt László Erika Kulcs tréningjén találkoztam vele először, nagyon nagyon tetszett és azóta már bekerült a Szupertudatos Önfejlesztés táblázatok közé is, később még beszélek róla, de először jöjjön, hogy mi is az a hat kalap módszer.

Ez egy kommunikációs módszer, ami a párhuzamos gondolkozást használja, a vitatkozás helyett. Edward de Bono máltai pszihológus és gondolkozás kutató alkotta meg, még pedig az alapján, hogy rájött , hogy legalább 6 féle képpen tudunk gondolkodni. Úgy is mondhatnám hat különböző nézőpontból tudunk ránézni ugyanarra a dologra. Például,ha itt ültök hatan a nappalimba és megérdem mi van veletek szemben, akkor van aki azt fogja mondani, hogy az ablak, valaki a tévét, valaki egy szép mandalás képet, könyvesszekrényt vagy az ajtót. Ahhoz,hogy ugyanazt lássátok, egy helyről kell nézzétek.A módszer alapja az a tény, hogy az ember egy valamire tud egyszerre koncentrálni. A kreatív ötletelés fázisában nem tudunk, a tényekkel foglalkozni vagy a lelkesedés közben aggályoskodni.  De miben is segíthet ez nekünk? Abban,hogy az ötlet megjelenése és a cselekvés között, hogyan gondolkodjunk.

Nézzük akkor a hat kalapot!

• A zöld kalap a kreativitásé. Itt jöhetnek az ötletek, alternatív megoldások, új utak. Bármivel előállhatunk nincsenek korlátok szabadon szárnyalhat a fantáziánk.
• A fehér kalaphoz tartoznak a tények. Ha fehér kalap van rajtunk akkor nincs mellébeszélés egyszerűen összegyűjtjük az adatokat, számokat jöhetnek a statisztikák, pénzügyek. Az összegzésnél ebből fogjuk látni,hogy szükségünk van e további információra vagy pontosításra.
• A piros kalap az érzések területe. Mivel ezek sokfélék lehetnek, pozitívak is negatívak is, akár össze is téveszthetnénk a sárga vagy a fekete kalappal. A különbség köztük, hogy mentes minden racionalitástól. Kimondom,hogy szerintem ez az ötlet tök gáz vagy hogy ez az ötlet telitalálat, tuti bejön, érzem, kimondom,de nem fejtem ki, nem indoklom.  Idetartozik az intuíció, a megérzések is, sejtések, benyomások.
• A fekete kalap a kritikáé. Ha ezt viseljük jöhetnek az ellenérvek, ellenvetések,aggályok. Minden lehetséges veszély és buktató itt jöhet elő, ugyanakkor ez az óvatosság kalapja is. Pozitív gondolkodás függőknek is tudom ajánlani,hogy tegyék föl néha, kifejezetten felszabadító tud lenni, mert ha rajtad a fekete kalap senki nem ítélhet el, hogy negatív vagy. :D Eszembe is jutott erről egy idézet Gladys Bronwyn Sterntől: "A derűlátó és a borúlátó egyformán hasznos tagja a társadalomnak. A derűlátó feltalálja a repülőgépet, a borúlátó meg az ejtőernyőt."
• A sárga kalap a derűlátóé vagyis az optimizmus kalapja. Csak az előnyökre fókuszálunk, a lehetőségeket és a pozitív végkifejletet látjuk ebből a nézőpontból. Az ötletünk miért jó, kinek jó, mitől fog ez működni. De ez nem tévesztendő össze a piros kalap esetleges hurráoptimizmusával, itt nagyon is van racionalitás, a reményeinket érvekkel is alá tudjuk támasztani.
• A kék kalap tulajdonképp az egész folyamat kalapja. A szervezés, tudatosság,célok, döntések, hosszútávú tervek. A kék kalap határozza meg a kereteket, ő a moderátor. Kék kalapban döntjük el a kalapok sorrendjét és foglalunk össze a végén. Így az elején és a végén a kék kalap játszik, közben a sorrend változhat, illetve többször fel lehet tenni ugyanazt a kalapot a lényeg, hogy mindenkin egyszínű legyen egyszerre.

Ennyiféle észlelés van tehát, ezek a párhuzamos lehetőségek segítenek a tervezésben és eljuttatnak a cselekvésig illetve a hatékony problémamegoldásig. Így nem vitatkozunk hosszasan, hanem közösen próbálunk megoldást találni. Elkerülhető vele,hogy egy munkatárs beleragadjon egy szerepbe és mindig csak akadékoskodjon illetve az is, hogy csapongjunk összevissza a különböző észlelések örvényében aztán a hosszú értekezlet mégis úgy záruljon,hogy nem jutottunk sehová.

A Szupertudatos Önfejlesztés táblázatok közé is bekerült nagy örömömre, a segítségével meg tudjuk nézni, hogy akár cégnél, akár családban melyik az a kalap amit túl gyakran vagy egyáltalán nem használnak a kommunikációban vagy, hogy az épp aktuális probléma megoldásához esetleg melyik kalapra lenne szükség. A fenti táblázattal is erre szerettem volna utalni, hogy nem csak cégek életét könnyítheti meg a hat kalap módszer,( bár alapvetően tényleg csoportos problémamegoldásra való) hanem akár a saját problémánkat  is végigjárhatjuk vele, feltérképezhetjük a lehetőségeinket vagy elgondolkodhatunk rajta, hogy vajon melyiket kellene többet viselnünk egy adott élethelyzetben. És legfőképpen azoknak lehet jó, akik esetleg beleragadtak egy gondolati sémába és az ettől kialakult előítéleteik már akadályozzák őket abban, hogy megtalálják a kiutat, a megoldást. 

Várlak szeretettel konzultációra, ha úgy érzed segíthetek!

 

Megbocsátás és a bocsánatkérés 5 nyelve

Az 5 szeretetnyelvnek népes rajongó tábora alakult ki az elmúlt években, rengeteg írás, beszélgetés született a témáról. Népszerűsége, a nagyszerűségében és a közérthetőségében rejlik, na meg persze abban,hogy AHA élményeket okoz amiket nagyon tudunk szeretni.

Amiről most írni fogok, valamiért nem híresült el ennyire, nem is értem miért, hiszen a kapcsolataink szempontjából legalább annyira fontos. 

A bocsánatkérő nyelvekről ugyanattól az írótól olvastam, mint a szeretetnyelvekről, Gary Chapman írt róla, társszerzőként Jennifer Thomasszal és szintén a Harmat kiadónál jelent meg.

Először talán beszéljünk a megbocsátásról. Az atropológia, a pszihológia és a teológia is egyetért abban, hogy az ember alapvetően morális lény, van erkölcsi érzékünk, más néven lelkiismeretünk, amivel meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól, a helyest a helytelentől. A hívők, az Isten lenyomatának tartják ezt a tulajdonságunkat.(nyilván vannak kivételek, akiknek nincs semmiféle erkölcsi érzékük vagy lelkiismeretük, de ők komoly pszihés betegségek hatására nem rendelkeznek vele pl.psziho és szociopaták) Ha valaki átlépi az erkölcsi normáinkat, megsérti a határainkat a bántás súlyától függően neheztelés vagy harag gyúl bennünk. Ezeknek az érzéseknek az ellenszere, pedig épp a megbocsátás. Olyankor amikor dühösek vagyunk, haragra gerjedünk megszólal az igazságérzetünk és egyfajta harc kezdődik bennünk. Vagy az igazunkért harcolunk vagy ha szerettünkről van szó, ahol fontosabb a kapcsolat megóvása az igazunknál, akkor az igazság iránti vágy kerül szembe a megbékélés utáni vággyal. A rossz hírem az, hogy a harc mindig fárasztó és hosszú távon sose hoz kielégülést. Ha megnyerem a harcot és bebizonyosodik az igazam, akkor az nyújt némi enyhülést, de végső gyógyulást csak a megbocsátás hozhat. A jó hír viszont az, hogy a megbékélés utáni vágy sokkal erősebb az igazság iránti vágyunknál és minnél mélyebb a kapcsolat két ember közt annál jobban vágynak a megbocsátásra. Ha szeretünk valakit és megbántjuk, akkor tudunk bocsánatot kérni, ha ő is szeret minket, akkor képes megbocsátani.Így újulnak  meg egészséges módon a kapcsolataink .

 Ha ez ilyen egyszerű, akkor miért olyan nehéz mégis ?

Két főbb okot jelölnék meg:

1. A megbocsátás félreértelmezése

2. A bocsánatkérés 5 nyelve

Nézzük az elsőt. Csak néhány fontosabb példát említek. Sokan azt hiszik, ha megbocsátunk akkor:

• elfogadom amit a másik tett
• felmentést adok neki az elkövetett tett alól.
• ha megbocsátok eztán szeretnem kell az illetőt
• egyetértek azzal a dologgal, amit megbocsátok
• a megbocsátás egyenlö a bántó szó vagy tett elfelejtésével

Ez mind nem igaz!!! A fenti állításoknak semmilyen igazságtartalma nincs.

A harag, a neheztelés súlyos teher, amit éppen az visel akit megbántottak. Rothadó krumplihoz szokták hasonlítani amit zsákban a hátán visel a megbántott fél. Aki a megbántást okozta, lehet,hogy ott sincs. Nem ő viszi a terhet és nem ő szagolja a bűzt. Azért szeretem ezt a hasonlatot, mert jól láttatja, hogy kiről is szól valójában a megbocsátás. MINDIG a megbocsátóról szól, nem pedig arról akinek meg kéne bocsátani. Azzal,hogy leteszi ezt a rothadó krumplival teli zsákot tulajdonképpen elengedi a haragot, annak minden mérgező hatásával együtt. Közben felszabadul a múltban történt sérelmek alól. Felismerve, tudatosítva az érzelmeit elfogadja és  egyben felelősséget is vállal értük. Szerintem erről szól a megbocsátás és elengedhetetlen az egészséges önértékeléshez.

A Szupertudatos Önfejlesztés nagyszerű segítség lehet harag, megbocsátási nehézségek esetén. Az akadályozó energiák,érzések átalakításával és a Demert módszerrel fantasztikus eredmények érhetők el, még olyan eseteknél is ahol már nem él akinek meg kellene bocsátani. Keressetek bátran, ha ilyen nehézségekkel küzdötök.

Ha fontos a kapcsolat és a megbékélés a cél akkor nagyon jó hasznát vehetitek az 5 bocsánatkérő nyelv ismeretének ezzel át is térek a második pontra, ami nehézséget okoz a megbocsátásnál és ennek a cikknek a fő témája .

Tehát lássuk milyen kifejezési formái vannak a bocsánatkérésnek.

• Fájdalmunk kifejezése: Sajnálom.
• A felelősség vállalása: Hibáztam.
• Kárpótlás: Mivel tehetem jóvá a történteket?
• Őszinte megbánás: Ígérem nem fordul elő többé!
• A megbocsátás kérése: Meg tudnál bocsátani?

A jól működő  kapcsolatok mindig magukban hordozzák a bocsánatkérés,megbocsátás és kibékülés lehetőségét. A jó hír, hogy a bocsánatkérés tanulható. A fenti 5 alapelemből tevődik össze, de akárcsak a szeretetnyelveknél itt is egy adott ember számára, egy vagy két bocsánatkérő nyelv sokkal kifejezőbben hat,mint a többi. Nagy segítségünkre lehet a kapcsolataink javításában, ha megtanuljuk a társaink bocsánatkérő nyelvét és persze használjuk is.

Egy kliensem aki párkapcsolati problémával fordult hozzám, rettenetesen szenvedett tőle, hogy a párja megcsalta és bár együttmaradtak, párja sosem kért tőle bocsánatot. A táblázatokból egyértelműen láttam, hogy nem erről volt szó. Meglehetősen ledöbbent amikor felhívtam a figyelmét, hogy nem igaz, hogy nem kért bocsánatot, csak más nyelven mondta el. Kliensem nyelve a megbocsátás kérése volt, a férjéé pedig a felelősségvállalás. Miután ezt megtudta, kliensem jobban érezte magát, hiszen nem arról volt szó, hogy nem sajnálta amit tett és bár a meg tudnál bocsátani azóta sem hangzott el, kliensem ebből a más nézőpontból elindulhatott a megbocsátás útján.

Van egy saját teljesen hétköznapi példám is, ami köztem és kamasz gyerekem között zajlott le. Akkora kupi volt a szobájában, hogy nem tudtam eljutni az ablakig anélkül, hogy meg ne botlottam volna valamiben. Többször kértem teljesen nyugodtan, hogy pakoljon el, ő mindig megígérte, de nem tett semmit. Este miközben újra elakartam jutni az ablakig , felhúztam magam és veszekedés lett belőle. Az ő nyelve a megbocsátás kérése, így többször bocsánatot kért, ez engem tovább idegesített és mondtam neki, hogy ne mondja többet inkább rakjon rendet. Erre ő azt mondta sajnálom. Akkor esett le,hogy mi zajlik köztünk. Látta, hogy nem enyhülök és egy másik nyelvet próbált ösztönösen, mert nyilván nem akart bántani. Akkor már megenyhülve megmutattam neki a bocsánatkérő nyelveket és elmondtam neki, hogy nekem itt most hiányzott a felelősségvállalás és kárpótlásra lett volna szükségem. Erre ő rögvest megértette és azt mondta : Tudom, hogy sokszor szóltál és én csak ígérgettem.(felelősségvállalás) Holnap pakolok kicsit. (Kárpótlás) Másnap tényleg elpakolt.

 Kicsit hosszúra sikerült, azért remélem elolvassátok.